2015. március 25., szerda

Itt a tavasz!

Tavasz...mindenki számára mást jelent. Vannak, akik a hideg évszakokat szeretik, azonban az emberek többsége a melegebbeket, azon belül is a tavaszt.
Ilyenkor nyílnak legszebb virágaink, az állatok felkelnek téli álmukból, vagy éppen térnek haza eredeti élőhelyükre. De hogy az emberekből mit vált ki ez a szeszélyes évszak?
Lássuk csak...mindenki lengébben kezd öltözni, akkor is, ha megfázhat, hiszen tavasz van! A felnőttek efféle érzéseit nem ismerem, csak azt tudom elmondani, hogy én diákként mit gondolok erről az évszakról. Mégpedig azt, hogy egyre csak melegszik az idő, többet tudok a szabadban lenni a barátaimmal, ezzel együtt pedig közeledik az osztály kirándulás, valamint a nyár is. De ebbe nem megyek bele. 
Sok mindent mondanak az évnek ezen szakáról, de az egyetlen állandó benne igazándiból a változás. Ahogy a mondás tartja: "Szeszélyes, mint az áprilisi idő." Sosem tudhatod előre az iskola utáni programodat: kimész a barátaiddal a napsütéses időben az Ákos Mesterre vagy a Martinovicsra, vagy bent ülsz a szobádban, a gép előtt ülve, mert az eső nem enged a szabadba. De az a megoldás is lehetséges, (persze, ha vagy olyan őrült) hogy kimész esőben is a barátaiddal. Én személy szerint inkább bent tölteném az ilyen napokat, de ez embertől függ. 
Azonban meggondolom az előbbi kijelentésemet abban az esetben, ha az idő már annyira elviselhetetlenül forró, hogy nem bírom bent a házban, mert a légkondi már kidöglött: olyankor legszívesebben kirohannék a szabad ég alá. Lehet, hogy kicsit elkalandoztam, és ez már inkább a nyárra jellemző, de volt már ilyen meleg tavasz is.

Viszont már előfordult az ellenkezője is, amikor tavasszal húsvéti tojáskeresés helyett kint hógolyóztunk. És akkor jött az SMS mindenkinek, amin még ma is sokan nevetnek...



Összességében a tavasz nagyszerű évszak, talán a legjobb, de inkább maradok a nyárnál, mert akkor 75-80% az esély az állandó napsütésre. 
Végső soron pedig egy a tavasz által megihletett zeneszerző, Vivaldi művével zárom bejegyzésemet.

                             

Lorem Ipsum

Az alap Lorem Ipsum bekezdést az 1500-as évek óta használják

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

          

Sed ut perspiciatis unde omnis iste natus error sit voluptatem accusantium doloremque laudantium, totam rem aperiam, eaque ipsa quae ab illo inventore veritatis et quasi architecto beatae vitae dicta sunt explicabo. Nemo enim ipsam voluptatem quia voluptas sit aspernatur aut odit aut fugit, sed quia consequuntur magni dolores eos qui ratione voluptatem sequi nesciunt.

Kedvenc sportom

Neque porro quisquam est, qui dolorem ipsum quia dolor sit amet, consectetur, adipisci velit, sed quia non numquam eius modi tempora incidunt ut labore et dolore magnam aliquam quaerat voluptatem. Ut enim ad minima veniam, quis nostrum exercitationem ullam corporis suscipit laboriosam, nisi ut aliquid ex ea commodi consequatur? Quis autem vel eum iure reprehenderit qui in ea voluptate velit esse quam nihil molestiae consequatur, vel illum qui dolorem eum fugiat quo voluptas nulla pariatur?



2015. március 19., csütörtök

Romos mesekastély

A tavasz első napján nem kis küzdelem és sértődés árán kiharcoltam, hogy VÉGRE menjünk el Turára megnézni a Schossberger-kastélyt. Már régóta ismertük például filmekből ezt a csodaszép épületet, de valahogy sosem sikerült élőben is megnézni. Nagyon szépek a letisztult, klasszicista kúriák is, de az ilyen elvarázsolt kastélyoknak még nagyobb a vonzereje - még ha iszonyatosan romos is.




A ma is eredeti formájában - csak éppen teljesen lepusztulva - láthatjuk a neoreneszánsz épületet, amit a Schossberger-család az Esterházy-aktól megvásárolt földterületen emeltetett. A gyönyörű kastélyt a kor legelismertebb építésze, Ybl Miklós tervezte, az építkezés pedig 1873 és 1883 között tartott. Az épület változatos megjelenését a pavilonok, tornyok, előreugró rizalitok és portikuszok adják, az eredeti francia palából készült tető vonalát kis kémények csipkézik.




A kor legmodernebb technikai megoldásai is helyet kaptak az épületben: villanyáram, vízvezeték, központi fűtés, étellift. A majd' 3000 nm-nyi alapterületű kastélyban 98 helyiséget alakítottak ki, többek között egy pálmaházat, ahol szökőkutak is voltak. Ebben a kis épületrészben viszonylag jó állapotban maradtak fenn a falképek. Ezek illetve az épület egyes részletei az Operaház megoldásaival mutatnak rokonságot, hiszen mindkettőt Ybl tervezte, és a két emlék egy időben épült.


A kastélyhoz 10,2 hektárnyi park is tartozik, ami eredetileg azért épült, hogy a nagy nyári melegben enyhítse a lakók hőérzetét. A magyarországi elterjedésük szerint telepített fákat öntözni is tudták, a park gondozását pedig természetesen kertész felügyelte.








A mai romantikus, ám lerobbant állapota a sok tulajdonosváltásnak köszönhető. A Schossberger-család elszegényedése és a második világháború után szovjet katonák szállták meg az épületet, később közkórház és iskola is volt. Az épület jelenlegi tulajdonosa tervezi a felújítást, de konkrétumok még nincsenek. Őszintén remélem, hogy ez a gyönyörű épület pár éven belül újra régi fényében ragyoghat, mert tényleg olyan ámulatba ejtő, mint amilyennek például a Holdhercegnő című filmben látjuk. 

2015. március 5., csütörtök

Fapados evolúció

Repülni, (majdnem) úgy, mint a madarak, jó érzés, ezért szinte mindenkinek különleges élményt jelent repülővel utazni. Szerencsére ma már a fapados légitársaságok megjelenésével milliók számára vált elérhetővé ennek az élménynek az átélése. A fapados járatok egyik legszembetűnőbb sajátsága, hogy a szállított poggyászt minimálisra csökkentik. Kevesebb poggyász alacsonyabb üzemanyagköltséget eredményez, ami hatékonyabb és gazdaságosabb repülést eredményez. Úgy tűnik, erre a természet, vagy az evolúció már évmilliókkal ezelőtt rájött.

Régóta tudjuk, hogy a repülő állatok jeles képviselőinek, a madaraknak a csontozata könnyű szivacsos, üreges szerkezetű, ami a repülő életmódhoz való alkalmazkodást jelzi. Egy mostanában megjelent összehasonlító vizsgálatból megtudhattuk, hogy a poggyászcsökkentés a csontvázukon kívül kiterjed a madarak genomméretére is. 48 faj genomjának összehasonlító analízise azt mutatja, hogy a madarak genomja jelentősen kisebb, mint más gerinces állatok genomja. Mint ismert, a gerincesek – beleértve az ember – genomjának 80-90%-a nem-kódoló DNS-t tartalmaz, amelynek nagy része biológiai funkció nélküli lom (junk). A lom DNS mintegy 50%-a ismétlődő szekvenciák millióiból áll.

Kiderült, hogy a madarak genomjában az ismétlődő szekvenciák aránya kevesebb, mint 10%. Ezen túlmenően, génjeik sokkal sűrűbben követik egymást és méretük is kisebb, mint általában a gerinceseké, elsősorban intronjaik rövidsége miatt. Nagyon érdekes észrevétele a kutatóknak, hogy a genom hasonló zsugorodása az egyetlen repülő emlős, a denevér esetében is megfigyelhető, amiből arra következtethetünk, hogy a repülő életmód szelekciós nyomást gyakorol a genomméretre.

A genomméret zsugorodásának magyarázatára jelenleg még csak tesztelésre váró elképzelések vannak. Egyik ilyen elképzelés szerint a sejtekben található hatalmas mennyiségű lom DNS fenntartása és replikációja energetikailag problémássá vált a jelentős metabolikus energiát igénylő repülő életmód kialakulásával. Az összehasonlítást végző kutatók szerint a gén és az intronméret csökkenése gyorsabb génszabályozást tesz lehetővé, ami szükséges lehet a repülés során felmerülő intenzív energiaszükséglet biztosításához.